A nevem Csaben. Mint oly sokan kis hazánkban én is imádok főzni, enni és vendégül látni.
Számomra igazi flow élmény, amikor sistereg a serpenyő, a fokhagyma illata keveredik a fűszerek illóanyagaival. Főzés közben amint körbevesznek az aromák, megtörténik az igazi varázslat és egy másik világban találom magam, mely egyszerre megnyugtató és izgalmas, ismerős és rejtélyes.
Erre az egyik legjobb példa életem első önállóan főzött étele: egy hamisítatlan, ugyanakkor szinte ehetetlenül sós pörkölt, ami három napon át volt az ebédem. Minden kezdet nehéz, de hiszem, hogy minden tanulható és lehet környezettudatosan, pazarlásmentesen is főzni a bolygónk egy szebb jövőjéért.
Ennek érdekében egy már-már elfeledett kor értékrendjéhez kell visszanyúlnom. A napjainkban tapasztalható túlzott fogyasztás és a világ minden tájáról elérhető alapanyagok arra ösztönöznek, hogy visszatérjek a gyökereinkhez. Vagyis hazai vagy közeli országokból származó alapanyagokból főzök. Anno nem volt minden nap hús az étlapon. Viszont sokféle főzeléket, kását fogyasztottak, különféle zöldségekből, napjainkban már alig használt gabonákból, mint a hajdina, köles és társai. Szerintem minden lehet finom, a titok a fűszerezésben van!
Bár 194 cm-es magasságomhoz csak 42-es láb tartozik, itt nem állok meg és mindig törekszem arra, hogy az ökológiai lábnyomom is kisebb legyen.
Hiszem, hogy az étel a lélek tápláléka, hogy „Az vagy, amit megeszel”. Ha Te is egyetértesz, gyere és tarts velem!
Tápláljuk együtt a Földet, hogy sokáig táplálhasson minket is!